A jelenlétben való élet az életben való jelenlét...

Háromszor kérdi: „szeretsz-e engem?” Valami komoly elköteleződés lenne a játékban? Nem hallotta az első válaszomat? Vagy nem értette? Tudatosan teszi, és ma teszi, és velem teszi, és értem teszi... Mert így leszek jelen az életemben, így teszem rá döntéseimben önmagam arra, amire hivatott vagyok... az ő ajándékára. Indulhatok legeltetni.

Aztán még hozzáteszi: „kövess engem!” Ma, most... Mától, mostantól... De nem „majd kövess engem”, sem „eddig nem követtél engem”, hanem kövess engem... egyszerűen a jelenlétben...

Így az életben való jelenlét a jelenlétben való élet...