...úton...
2009. március 19., csütörtök
Reggeli csend
Magam ülök... Autók moraja,
sirályok kiáltása, és nagy csend.
Aztán minden erősödik, csak
a csend szorul egyre bennebb,
de marad... él... ott legbelül...
Ajtómat becsuktam... maradj...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése