2010. november 3., szerda

Kapcsolat

Fájdalom és kapcsolat. Összefüggő szavak. De ahol emberek vannak és komolyan gondolják, hogy ők együtt és ott vannak, ott igenis helye van a fájdalomnak. A hepe attól lesz érdekes, hogy van hupa is... Benne lenni persze nem nagy élmény, sőt, a hupából a hepe sehogy sem akar látszani, de a tudat, hogy van, mégiscsak abból táplálkozik, hogy voltam már ott, talán nem is egyszer... Nem marad más hátra tehát, mint a türelem. Logikusnak logikus, de fájdalmas... De a várakozás olyan gyümölcsöket érlel, amelyek egy életen át a kosaramban maradnak.

Az este Pál Ferit hallgattam. Felvázolta a következő témát, és el is kezdte a sort. Megrázó, hogy mi minden hatással lehet egy kapcsolatra, legyen az párkapcsolat vagy barátság vagy másmilyen. Mindenben ott vagyok én teljes hátteremmel. Ő most a családról beszélt. Innen megérkezni egy kapcsolatba hosszú, fáradságos út, és időnként még egy-egy állomás visszahúz, de mégis ez az egyetlen út. Nem elakadni, de végigjárni az anyát, apát, testvért és önmagam. Megvan minden aprócska lépésnek a nehézsége, de a szépsége is.

Nincsenek megjegyzések: