...úton...

2008. február 20., szerda

Elment...

Vártam, hogy elköszön...

De nem...

Takarót tesznek rá...
Feketét, keményet, érdeset...

Rám ő is takarót hagyott:
puha, fehér, sima...
Benne minden szeretete,
gyengédsége, mosolya...

...

Megsimogatom, s tudom,
hogy VAGY...

BENNE... Magában a Mosolyban,
Gyengédségben, Szeretetben...
Pubblicato da kicsike a 21:08

1 megjegyzés:

Szénégető István írta...

Ez remek.

2008. február 22. 14:12

Megjegyzés küldése

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal
Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Blogarchívum

  • ►  2011 (3)
    • ►  március (1)
    • ►  január (2)
  • ►  2010 (18)
    • ►  december (5)
    • ►  november (6)
    • ►  október (5)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (1)
  • ►  2009 (10)
    • ►  október (1)
    • ►  április (1)
    • ►  március (2)
    • ►  január (6)
  • ▼  2008 (43)
    • ►  december (5)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  július (1)
    • ►  június (6)
    • ►  május (5)
    • ►  április (4)
    • ►  március (5)
    • ▼  február (5)
      • Most ezek fontosak
      • Márk Zsuzsához
      • Elment...Vártam, hogy elköszön...De nem...Takarót ...
      • Szavak, gondolatok,ötletek. Lelkesedés, fény,tömér...
      • Más nem maradt. Csak a belém szorult szó, mely e...
    • ►  január (6)
  • ►  2007 (40)
    • ►  december (7)
    • ►  november (3)
    • ►  október (11)
    • ►  szeptember (9)
    • ►  augusztus (7)
    • ►  július (3)

Magamról

kicsike
Teljes profil megtekintése
  • Két székely szemével
  • Jezsuita Portál
  • BlitzRáma képkeretezés
  • Szülővárosom
Egyszerű téma. Téma képeinek készítője: mammuth. Üzemeltető: Blogger.