Ma kicsit összeért bennem e két esemény, mert az első folyamatosan jelen van, a másikra pedig a mai ünnep hívta fel a figyelmemet. Igen, a nemzetköziség nagyon komolyan jelen van közösségünkben. Nap mint nap tapasztaljuk egymás közös és különböző vonásait, kultúráink színességét, szépségét, másságát.
De hogy jön ide a színeváltozás? Azt hiszem ez az egyik pont az evangéliumban, ahol Jézus beavatja pár apostolát az ő kultúrájába. A „kultúrsokk” meg is van, hiszen Péter össze-vissza beszél, legalábbis ezt írja az evangélium, hogy nem tudja, mit mondott. Ez így van. De el tudom képzelni, hogy abban a kultúrában az ÉNünk majd háttérbe szorul, s ez történt meg egy pillanatra Péterrel is, amikor nem magának akart sátrat, hanem azoknak, akik körülötte voltak.
Pontosan itt ér össze bennem mindez! Mert ez a kultúra „köztetek van”! Nagyon jó tapasztalni azt, hogy sokféleségünk, bábeli zűrzavarunk közepette is képesek vagyunk egymásra figyelni, elég komoly intenzitással tudjuk kérdezni egymást, tudunk beszélgetni, tudunk a másik életéből, tapasztalataiból is kiindulni.
Számomra erről szól a mai ünnep! Az ÉLET mai ajándéka ez számomra, hogy megélhetek már itt olyan helyzeteket, amelyben része volt Péternek is! Persze az árnyékaim léteznek, és meg is maradnak, mert ember vagyok! De emellett szeretnék nyitott lenni azokra a pillanatokra is, melyek általában rövidek, de az ÉLET ott is munkálkodik…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése