Kint esik. Itt vibrál a neon.
S belül is hasonló.
Kicsit felhős, mondhatnám
borongó.
Még nem esik...
Csak nézek. Igen, befelé.
Látni szeretném miértjét.
Hiába.
Láthatatlan.
Van és kész.
Jel.
Jele annak, hogy élek,
hogy érzek, hogy
emberből vagyok.
De jele annak is, hogy
nem a magamé vagyok.
S annak még inkább,
hogy mélységeimben
misztérium vagyok,
ahogy te is.
Ahogy mindegyikünk.
Most kezd bent is
vibrálni!
Pislákoló mécsbél:
„Most is itt vagyok.”
Őt hallva lassan elered
az eső...
Köszönlek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése