Hát ember! El kellett lépjek, hogy a buletinomot leszerokszoljam, s egyúttal lelépék vacsorázni es. S amikor a veress bort kitötöttem, s a tányérnak azon széle mellé letevém, ahol a veress hagyma vót, mondom, az iskoláját, én a komámtól, el se köszönék!
Remélem, nem haragszol ezétt!
Isten ádja meg még a lábad nyomát es!
komád
1 megjegyzés:
Hà komàm, èn es itt lebzselek a szomszèdsàgodban. Oanok az elsò napok, mind az èkezetek. Nezelòdok, s hallgatgatok, osztan ejsze meglassuk.
Megjegyzés küldése